Sínes vagy önhordó tolókapu: mikor melyiket válassza?

Ha már eldöntötte, hogy tolókapu lesz (ebben segít a nyílókapu vagy tolókapu cikkünk), jön a következő kérdés: sínen fusson, vagy önhordó legyen? Kívülről a kettő hasonló, a működésük és az előkészítésük viszont eltér.

A sínes tolókapu

A kapu alján görgők vannak, amelyek a talajba betonozott vezetősínen futnak. A sínnek a teljes úton végig kell mennie: a kapunyílásban és ott is, ahol a kapu nyitott állapotban áll.

• Előnye: egyszerűbb, könnyebb szerkezet, kisebb helyigény a nyílás mellett.
• Hátránya: a sínbe beleülhet a hó, a jég, a falevél és a kavics, ezért rendszeresen tisztítani kell. A sínen keresztül hajtanak az autók, így annak stabilan, pontosan vízszintesen kell feküdnie.
• Alapozás: a sín alá a teljes hosszon sávalap kell, gondosan szintezve.

Az önhordó tolókapu

Az önhordó kapu nem a talajon fut, hanem a nyílás mellett, egy betonalapra szerelt görgős kocsikon „lóg”. A kapu alsó tartóprofilja ezeken a kocsikon gördül, a kapunak pedig van egy ellensúlyozó toldata, amely zárt állapotban a kerítés mögött áll.

• Előnye: a kapunyílásban nincs semmi a talajon, nem zavarja a hó, a sár vagy egy kis egyenetlenség. Kényelmesebb és tartósabb üzem, főleg motorral.
• Hátránya: erősebb, nehezebb vázat kíván, és a nyílás mellett több hely kell, mert a toldat miatt a kapu hosszabb a nyílásnál.
• Alapozás: egyetlen, de méretezett, koncentrált alap a görgős kocsik alá, beépített lehorgonyzó lemezzel vagy profillal. Ennek pontos méretét a kapu súlya és hossza határozza meg.

Röviden

Mikor melyik?

A sínes kapu akkor jó választás, ha a bejáró burkolt és sík, kevés a hely a nyílás mellett, és vállalja a sín tisztán tartását. Az önhordó kaput akkor javasoljuk, ha murvás vagy földes a bejáró, sok a hó vagy a falevél, illetve ha motoros működtetést tervez és fontos a zavartalan mozgás.

A felmérésnél megnézzük a rendelkezésre álló helyet és a talajt, és megmutatjuk, melyik megoldás fér el kényelmesen.

Kérjen ajánlatot tolókapura.